12.rész
THChristina 2008.08.16. 14:32
Reggel már korán fent voltam. Megzuhanyoztam, mosakodtam, ettem, mert iszonyat éhes voltam. Mindent összeettem, amit csak kívántam aztán meg mindent kihánytam. Megpróbáltam összeszedni magamat, majd kimostam a fogam és elindultam a pékségbe. Megvettem Tomnak ami kell és bementem a kórházba.
- Jó reggelt!- nyitottam be Tomhoz.
- Jó reggelt! –nyögött egyet és nyújtózkodott.
- Hoztam neked fánkot- vettem elő és odaadtam neki.
- Jól vagy? –kérdeztem és megigazítottam a párnáját.
- Nem- harapott bele a kajába.
- Mért?- ültem le.
- Iszonyúan fáj a derekam. Alig bírok megmozdulni. A doki azt mondta a derekam is meghúzódott szóval egy rakás fájdalomcsillapítót kell szednem- mondta.
- Ha sokat pihensz akkor észre sem veszed és meggyógyulsz.
- Nem fogom bírni –nézett rám.
- Dehogynem.
- Jó reggelt- nyitott be a doki.
- Jó reggelt- köszöntünk neki.
- Megvizsgálom, felírok pár gyógyszert és hazaengedem- magyarázott a doki.
- Szuper- örült meg Tom.
- De csak óvatosan! Semmi szex és semmi megerőltető- szögezte le.
Mért is csodálkozok azon, hogy a szexet mondta példának…
- Rendben- bólintott Tom.
- Elnézést én hazaugrok ruhákért és jövök- mondtam.
- Rendben- hangozott a válasz és már el is mentem.
Tomnak összepakoltam pár ruhát és visszamentem a kórházba, ahol már türelmetlenül várt.
- Végre. Már azt hittem vissza sem jössz- mondta, majd kivette a kezemből a sporttáskát és felöltözött.
Tom aláírt néhány papírt kiváltottuk a gyógyszereit és hazamentünk.
- Feküdj le, csinálok valami kaját- mondta otthon.
- Nem erőltetheted meg magadat majd áthívom anyát- feküdt le a kanapéra.
- Tom terhes vagyok ,de nem beteg szóval engedd meg ,hogy összehozzak neked egy ebédet- mondtam.
- Főzöl?- húzta a száját.
- Jó tudom, nem tudok olyan jól főzni, de egy próbát megér. Hátha most sikerül.
- Jó rendben.
Én elvonultam a konyhába Tom pedig elfeküdt a kanapén és a tv-t kezdte bámulni.
Kivettem a fagyasztóból egy kis csirke húst, amit betettem forró vízbe. Közbe pucoltam krumplit.
- Mi lesz a kaja?- kiabált Tom.
- Mit szólsz a hideg meggy leveshez, rántott húshoz és krumplihoz?- mentem ki a konyhából.
- Jól hangzik- mondta.
- Finom lesz, majd meglátod. Kérsz valamit?- kérdeztem
- Nem semmit- mondta.
Megcsináltam a meggylevest és betettem a hűtőbe, majd felvágtam a már kiolvadt húst, bepaníroztam és kisütöttem meg a krumplit is. Fogalmam sem volt arról, hogyan sikerült, de az illata az jó volt.
Csengő.
Én gyorsan kiszaladtam és megnéztem ki az.
- Sziasztok- nyitottam Zoeynak és Billnek ajtót.
- Szia –adtak 2-2 puszit.
- Gyertek be éppen ebédet csináltam- engedtem be őket.
- Te? Hát abból nem sok jó származik- szemétkedett Bill.
- Én is szeretlek.
- Jól van én is- ölelt meg.
- Szia Tom –ment be Zoey Tomhoz.
- Hali- köszönt Tom.
- Mi ez a henyélés?- kérdezte Bill.
- Aj Bill hagyjál már majd leszakadt a derekam- nyávogott Tom.
- Az öregség ezzel jár- jegyezte meg Bill.
- Még mindig jobb mintha ráncosodnék- vigyorgott Tom.
- Ráncosodom?- fordult felém kétségbeesetten Bill.
- Dehogy.
- Azé –vigyorgott.
- Pisilnem kell- állt ült fel Tom.
- Várj, segítek- karoltam át és segítettem neki felállni.
- Ne erőlködj- tolt el magától és begörnyedt háttal elsétált a wc-ig.
- Mint egy rokkant nyugdíjas- röhögött Bill.
- Szegényt most mért kell szekálnod folyton?- mosolygott Zoey.
- Asszem én inkább visszamegyek a konyhába –mondtam, majd bementem a konyába.
- Mi jót csinálsz?- lépett be Zoey egy kis idő elteltével.
- Meggy levest és rántott húst krumplival.
- Az nagyon jó. Nagy gáz lenne, ha itt ebédelnénk?
- Dehogy! Maradjatok nyugodtan.
- Szuper.
- Na és mizu? Veled és Billel?
- Jól megvagyunk.
- Ennyi?
- Hát jókat beszélgetünk és elvagyunk. Jól érzem vele magamat.
- Ahogy látom ő is veled. Régen szekálta már ennyit Tomot és ha szekálja, akkor jó kedve van.
- Érdekes- mosolygott és bekapott egy darab sült krumplit- Amúgy nagyon szép házatok van.
- Köszi.
- Az egyik rokkant nyugdíjasunk azt kérdezi, mikor van a szoc. otthonba étkeztetés- lépett be a konyhába Bill.
- Bill beteg vagy?- néztem rá Zoey meg közben nevetett.
- Én tökéletesen vagyok- mosolygott.
Az arcán igazi mosoly volt, amit már nagyon régen lehetett látni. Jó érzés öntött el, hogy így mosolyog és, hogy boldog Zoeyval még ha nem is szerelmes.
- Annak örülök- mondtam- Kaja!- kiáltottam el magamat.
- A kanapén akarsz enni vagy az asztalnál?- kérdeztem Tomtól.
- Asszem odamegyek- ült fel.
- Bill segíts már neki- mondta Zoey mire Bill az asztalhoz segítette Tomot.
Szedtem mindenkinek leves és elkezdtünk enni. Mindenki csak csendben kanalazta magába a levest, ami jó jel volt hisz ízlett nekik.
- Na jó volt?- kérdeztem.
- Aha- mondták.
- Ez tényleg jó volt nem értem Bill mért mondta, hogy nem jól főzöl- mondta Zoey.
- Van pár necces sztorim a főzéssel kapcsolatban- mondtam és kihoztam a másodikat.
- Bill hozzál már ketchupot- mondta Tom.
- Mért én?- kérdezte Bill.
- Mert Zoey vendég, Christi terhes és más így is túlhajszolta magát ezért maradtál te, aki egyik se- mondta Tom.
- Én is vendég vagyok he- állt fel Bill.
- Há múltkor azért fosztottad ki a hűtőnket szó nélkül –mondta Tom.
- Jó van hozok- mondta Bill és kiment kethcupért.
- Kösz –vette el Tom.
- Milyen jó, hogy nem nekem kell itthon lennem veled- ült le a helyére Bill.
- Christi ez nagyon finom volt, de tényleg- mondta Zoey miután evett.
- Köszönöm.
- Ide honlap is jövünk- mosolygott Bill.
- Hozzak valamit? Mit szólnál ha együtt főznénk?- kérdezte Zoey.
- Juj az szuper lenne csak még nem tudom mit főzzünk- mondtam.
- Mit szólnál húsleveshez valami jó fűszeres húshoz párolt zöldségekkel?- kérdezte Zoey.
- Rendben az jó- mondtam.
- Akkor veszek húst meg zöldségeket- mondta Zoey.
- Oké- bólintottam.
- Ha már megbeszéltétek az ebédet akkor mehetnénk?- nézett Bill Zoeyra.
- Oké, mehetünk- állt fel Zoey.
- Előtte vigyetek vissza a kanapéra- mondta Tom. Bill visszasegítette, majd elbúcsúztak és útjukra indultak.
- Idejössz?- kérdezte Tom.
- Mindjárt csak elpakolok- mondtam és minden piszkos tányért betettem a mosogató gépbe. A megmaradt kaját, pedig a hűtőbe tettem.
- Itt vagyok- ültem le mellé a földre.
Ő átkarolt az egyik karjával én, pedig megcsókoltam és az alhasánál kezdtem simogatni.
- Nem ár ettől beindulok- mosolygott.
- Szeretlek- csókolgattam a nyakát.
- Én is, de ha tovább folytatod nem lesz megállás.
Én erre csak mosolyogtam és tovább húztam az agyát. A nyakát lágyan harapdálni kezdtem és felnyúltam a pólója alá. Tom mélyebben vette a levegőt, amint a hasát kezdtem csókolgatni. Óvatosan ráültem lovaló ülésbe a csípőjére, és a nyakát kezdtem csókolgatni.
- Azt mondta a doki… semmi szex- nyögte ki Tom.
- Ki mondta, hogy bármit is kell csinálnod?- néztem rá.
- Hát...- kezdett volna bele.
- Csak feküdj kényelmesen- suttogtam, majd a nyakát kezdtem csókolgatni közben pedig kikapcsoltam az övét. Lassan közelítettem az ajkaimmal a cél felé.
Tomnak már állt a farka így lehúztam róla a boxert és a belsőcombját kezdtem csókolgatni. A rasztás az egyik lábát a földre lette és jó nagy terpeszben feküdt. A száját heves sóhajok hagyták el ahogy közelítettem az ágaskodó férfiasságához. Mikor már Tom nem bírta tovább a kínzást cselekedett. A fejemet érzékeny testrészéhez nyomta mire én bekaptam és kényeztetni kezdtem. Alig telt el 4-5 perc és Tom egy hatalmasat nyögve élvezett bele a számba.
Csak lihegve feküdt alattam én, pedig a mellkasára fekve simogattam a karját ő, pedig a hátamat.
Nem gondoltam semmire sem feküdtem rajta és mélyen magamba szívtam a finom illatát.
- Szeretlek- emelte fel a fejemet és mélyen a szemembe nézett.
- Én is téged- mosolyogtam, majd megcsókoltam.
|