|
27.rész
THChristina 2008.08.16. 16:06
Bill Kaulitz lassan nyitotta ki gyönyörű barna szemeit a kórházi ágyban. Ahogy megláttuk, hogy ébredezik rögtön közelebb húzódtunk hozzá.
- Jobban vagy? Nem fáj semmid?- kérdezte Tom.
- Jól vagyok - mondta Bill rekedtes hangon.
- Hogy kerültem ide?- nézett körbe Bill, majd nehézkesen felült.
- Valaki hívta a mentőket- felet Tom.
- Te is itt vagy- nézett meglepődve az ablakhoz közel álló kissé megszeppent Zoeyra.
A lány hibásnak érezte magát mert ha hisz neki akkor ez az egész nem is történik meg.
Zoey bólintott egyet és közelebb lépett a fiú ágyához.
- Mi elmegyünk valami kajáért- fogtam meg Tom karját és kihúztam a szobából.
Zoey leült Bill mellé egy székre és lehajtotta a fejét.
- Sajnálom- mondta Zoey halkan- Ha hittem volna neked akkor ez az egész nem is történt volna meg .Úgy sajnálom.
- Nem értem mért nem hittél nekem. Nem bízol meg bennem?- tette fel azt a kérdést Bill ami, egy kapcsolatban nagyon fontos.
- Nem erről van szó- mondta Zoey.
- Akkor miről?- kérdezte Bill.
- Azok a képek annyira férreérhetetlenek voltak. Teljesen összezavarodtam- a hadonászott a kezeivel Zoey és közben magyarázott.
- De most már hiszel?- fogta meg Bill a lány kezét.
- Igen és sajnálom. Soha többet nem lesz ilyen- tett ígéretet Zoey.
- Remélem- mosolygott Bill és megcsókolta Zoeyt.
- Szerinted kibékülnek?- kérdezte Tom a kórterem előtt ülve.
- Tuti- vágtam rá.
- Azért kíváncsi lennék Bill merre járt az éjszaka közepén.
- Hidd el én is- gondolkodtam el.
Csendben ültünk tovább a széken mikor két egyenruhás rendőr jelent meg a folyosón. Mivel Tom eléggé a föld felé fordulva bambult jól oldalba vágtam, hogy figyeljen.
- Ezek Bill szobája felé mennem- súgtam a rasztásnak.
- Biztos nem- súgta vissza.
Sajnos igazam volt és Bill szobája felé mentek.
- Maguk meg kit keresnek?- pattant fel a székről Tom.
- Jó napot! Ebben a szobában van Bill Kaulitz?- kérdezte a kopaszodó rendőr.
- Igen, de mit akarnak tőle?- kérdezte Tom.
- Beszélni vele - mondta a rendőr és benyitott a szobába mi meg Tommal utánuk mentünk.
- Jó napot Bill Kaulizcal szeretnénk beszélni- mondta a rendőr.
Bill teljesen lefehéredett a szíve, pedig ezerszer gyorsabban kezdett dobogni hisz tudta, hogy most bajban van.
- Én vagyok az- mondta Bill kissé félve.
- Kérem, fáradjanak ki- mondta a rendőr aki eddig nem beszélt.
- De mit akarnak tőle? –kérdezte Tom.
- Bejelentést kaptunk, hogy egy szórakozóhelyről tartott haza az úr elég ittas állapotban ráadásul jogosítvány nélkül- magyarázta a rendőr.
Mindannyian tudtuk, hogy ezt az ügyet Bill nem fogja egy könnyen megúszni. Rémülten pislogtunk egymásra várva a folytatásra.
- Velünk kell jönnie –mondta Billnek a rendőr.
- De hát még nincs jól –szólt közbe Tom.
- A doktor úr engedélyt adott- mondta a rendőr.
- Kérem, öltözzön- adta az utasítást Billnek a férfi.
Szegény teljesen meg volt ijedve. Legszívesebben elszaladt volna, de nem tehette.
- Ezt nem lehetne valahogy elintézni? Fizetek bármennyi- akadékoskodott Tom.
- Ezt, majd a bíróság eldönti- mondta az egyenruhás.
Ijedten néztünk egymásra. Mi történik itt? Bill bíróság elé kerül és aztán? Talán még börtönbe is?
- Öltözzön nyugodtan, mi addig kimegyünk- mondta a férfi és a társával együtt kimentek az ajtó elé.
- Bill én tudok egy nagyon jó ügyvédet nem lesz baj- mondta Zoey.
- Nem lesz semmi baj- mondtam én is.
- Én félek- mondta Bill kétségbeesetten.
- Ne aggódj elintézzük- mondta Tom.
A kórház előtt fotósok és rajongók várakoztak.
A két rendőr körbevette Billt és beültették egy rendőrautóba.
- Úgy viselkednek vele, mint egy bűnözővel- mondta Zoey.
A rajongók visítoztak és a fiúk nevét kiabálták a fotósok meg csak kattingatták a fényképezőgépjeiket.
Ijesztő volt az egész és Billért nem sokat tehettünk hisz elég nagy bajban volt. Ezen már csak egy nagyon jó ügyvéd segíthet, de ezt börtön nélkül biztosan nem fogja megúszni.
A napok lassan váltották egymást. Minden újság és a világ tele volt azzal, hogy Bill tényleg börtönbe került- e. Az utcán nem lehetett meglenni, mert ahogy megláttak minket, rögtön elkezdtek Billel kapcsolatban kérdezősködni. Szerencsére Zoey szerzett egy nagyon jó ügyvédnőt, aki megígérte ,hogy mindent megtesz Billlért amit csak lehet.
- Bemegyek Billhez- mondta Tom korán reggel, ahogy kikelt az ágyból.
- Én is megyek- mondtam bármennyire is álmos voltam és szívesebben aludtam még, de Bill fontos volt.
- Inkább maradj itthon és pihenj nem neked való az a hely- simította meg a hasam és adott egy puszit a számra.
- Biztos?
- Igen. Nem szeretném, ha valami ott történne veled- mondta Tom.
- Jó rendben, de mond meg Billnek, hogy puszilom és, hogy kitartás.
- Meglesz- adott egy utolsó csókot, majd bement a fürdőbe összekészülődni.
- Tom kérlek, csinálj valamit én nem bírom tovább ebben a putriban. Az ágy kemény és büdös a kaja meg undorító a többiről meg ne is beszéljünk- siránkozott Bill testvérének.
- Ne aggódj. Zoey szerzett egy nagyon jó ügyvédet.
- Mikor lesz a tárgyalás?
- 1 hét múlva.
- Nem! Nem! Nem!- rázta a fejét Bill.
- Bill nyugi!- szólt rá Tom.
- Intézd el, hogy minél hamarabb legyen. Én már nem bírom itt sokáig- mondta Bill és megragadta Tom kezét mire egy biztonsági őr az énekes vállára tapadt.
- Lejárt az idő –mondta Billnek a nagydarab ember.
- Kihozlak Bill nyugi –szólt Tom a testvére után.
- Nem lehetne hamarabb a bírósági ügy?- kérdezte idegesen Tom az ügyvédnőtől Elizabeth Colinstól aki, az ország egyik legjobb ügyvédnője.
- Tom nyugi –szóltam a fiúra.
- Ahhoz elég sokat kéne fizetni- mondta Liz.
- A pénz nem számít! Minél előbb kint akarom látni a testvéremet kerüljön bármibe is- mondta Tom elszántam.
- Megpróbálok az ügy érdekében mindent- mondta Liz.
A fekete hajú, mélykék szemű csinos ügyvédnő gyorsan szedte a börtön folyosóin hosszú lábait.
A beszélgetős helység előtt megállt, majd egy biztonsági kinyitotta neki a rácsos ajtót és bekísérte. Pont abban a pillanatban ültette le Billt is egy férfi Liz kutakodni kezdett a táskájában, majd Billre nézett.
- Jó napot- köszönt halkan az énekes a nőnek.
- Jó napot- köszönt Liz és hozzá kezdett az ügynek- Én volnék az ügyvédje Elizabeth Colins. Én segítek magának, hogy ezt a kínos ügyet megússza feltéve, ha mindent elmond arról a bizonyos estéről.
- Én nem is tudom már mi történt- mondta Bill.
- Figyeljen ide, engem azért fizetnek, hogy megvédjem magát bármi áron, de ha maga nem mond semmit akkor nem tudok segíteni és itt fog megdögleni, mert az ilyen maga fajtákat itt nagyon nem csipázzák- mondta Liz amitől Bill kissé megijedt.
- Hogy érti, hogy az ilyen magam fajtákat?- kérdezte Bill.
- Szerintem jól tudja, hogy mire gondolok. Inkább térjünk a lényegre. Tehát mi volt azon az estén?- kérdezte meg újra Liz.
Bill kissé mintha sértésnek vette volna azt amit mondott Liz, de tudta, hogy csak úgy fog tudni rajta segíteni ha mindent elmond még ha nem is nagyon emlékszik a történtekre.
- Sokat ittam egy szórakozóhelyen, majd elindultam haza… Sötét volt és alig láttam. Gyorsan hajtottam az úton, majd egy nagy ütést éreztem a fejemen és minden elsötétült- élte bele magát a történtekbe Bill.
- Szóval ittasan és jogosítvány nélkül volán mögé ült.
- Igen. Többször próbáltam megszerezni a jogsit, de nem ment. Mindig megbuktam és aztán úgy voltam vele ,hogy akkor nekem nem kell, majd vezetek anélkül- magyarázta Bill.
- Értem.
- Mit gondol ki tud innen hozni?- kérdezte Bill.
- Nem lesz könnyű, de igyekszem- mosolygott rá az énekesre. Liz mélykék csillogó szemi Billt teljesen elvarázsolták. Biztonságot, segítőkészséget és megbízhatóságot látott a lány szemében, ami megnyugtatta a lelkét akárhányszor elmélyedt a szemiben.
- Holnap lesz a tárgyalás ott minden eldől- állt fel Liz hidegen hagyva Bill pillantásait és a gondolatait.
- Rendben- eszmélt fel Bill.
- Szedje össze magát. Legyen magabiztos és ne izguljon… ott leszek magával- mondta Liz és egy aprócska mosolyt dobott Billnek ,majd eltűnt.
Az énekes percekig elmélkedett magában a lány szemiről, majd újra visszatért a földre és gondolati magára összpontosultak.
A tárgyalás reggele napsütésben gazdagon kezdődött. Tommal gyorsan összekészülődtünk és siettünk a bíróságra ahol Bill sorsa fog eldőlni.
Sok ember gyűlt össze az épület előtt. Voltak rajongók, fotósok, újságírók és egyszerű emberek, akik csak azért jöttek, hogy megtudják mi folyik itt.
Hatalmas volt a zaj. Mindenki kiabált és mindenki tudna akarta mi történt.
- Mesélje el mi történt azon az estén- mondta egy csávó Billnek. A fiú újra és újra elmondta a történteket.
Majd a „nagyemberek” elkezdtek maguk között tárgyalni az ügyről. Végül megszületett a döntés.
Liz mindent megtett Bill érdekében és tényleg nagyon védte őt, de a bíróság hozott egy döntést, amin már nem lehet változtatni.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
