2.rész
Wikky 2008.08.16. 19:02
Hatásszünet… tudtam, hogy ismerős a nő, de, hogy pont Ő az. Ez, ez nem lehet igaz…
*Atya úristen! Hogy mi? Ez nem lehet igaz!*-írtam meg, miközben a fejemet fogtam.
*Pedig Ő az!*-írta Nicole.
*Na, jól van! Tudod mit, átmegyek hozzád, és beszélünk!*-írtam meg neki.
*Oksi, úgyis csak itt gubbasztok! Aludj itt!*-írta Nicole.
*Na, akkor egy óra és ott vagyok nálad! Ja, és viszek akkor cuccost is!*-írtam meg, majd elköszöntünk egymástól, és leléptem MSN-ről.
Anyának szóltam, hogy nem leszek itthon, Nicolenál alszok, belement, mint mindig. De mielőtt elmentem volna otthonról, megemlítette a cserediákprogit, hogy elenged. Nagyon jó, mit ne mondjak, de remélem, nem leszek azokkal a bu.zikkal összezárva egész nyáron.
Aztán kiértem a buszmegállóba, majd felszálltam a buszra, ami Nicolehoz vitt engem.
-Na, hy!-köszönt 1000Wattos mosollyal, mikor kinyitotta az ajtót.
-Szió!-köszöntem vissza neki.
-És akkor mikor mennénk?-kérdezte Nicole vagy huszadszorra.
-Mondtam, hogy mikor vége lesz a sulinak, rá két napra, de még összeegyeztetünk Simoneval is!-mondtam.
-Annyira várom!-örvendt meg Nicole.
-Hát még én!-mondtam morogva.
-Jajj, ne szívd már mellre! Egy nyarat ki tudsz velük bírni, mégha utálod is őket!-mondta Nicole.
-Nem hiszem! Ők a baloldalon, én a jobb oldalon, talán úgy! Meg tudod mit nem értek?-néztem Nicolera.
-Mit?-kérdezte meg.
-Azt, hogy miért vagytok ennyire oda értük, hiszen másból nem áll a banda, mint 4 bu.zi, abból egy vagy kettő úgy falja a lányokat, mint a fr.anz!-mondtam.
-Nem tudod, milyen igazi fannak lenni!-jegyezte meg Nicole.
-Hát nem, mert nem is vagyok fan!-mondtam.
-De azért a Lauris poszter van a szobádban!-jegyezte meg Nicole.
-Igen, nagyon jó volt The Rasmus koncerten lenni, és a végén kaptam is autogrammot! Legalább jó pasik vannak a The Rasmusban!-mondtam.
-A dobosuk nem rossz!-sunyított Nicole.
-De nem ám!-mondtam.
Aztán még beszéltünk, Nicoleből csak ömlött a szó. Általában szófo.sása van, szinte mindig, de amellett nagyon jó fej!
Június 17-e
Fáradtan nyitom ki a szememet, s nyűgösen nyúlok az ébresztő telefonomhoz. Végre kinyomom, és abbahagyja a sipákolását. Bújnék vissza az ágy másik végébe, de megcsörren a telefonom.
-Hámm… Igen!-szólok bele fáradtan.
-Szia, csak nem felébresztettelek?-szólt bele a telefonba Nicole.
-Áhh nem, az ébresztő megtette!-mondtam.
-Na figyi, ugye hát ma indulunk, nemsokára! Megyek a 8-sal, majd talizunk rajta, jó az neked?-kérdezte meg Nicole.
-Persze, a 6:35-sel mész?-kérdeztem meg.
-Aha!-mondta Nicole.
-Oké, rajta leszek! Bár nem szívesen megyek!-mondtam.
-Buli lesz, hidd már el!-bíztatott Nicole.
-Te mondod…-jegyeztem meg.
-Na jó, hagylak készülődni! Majd a buszon, na szia!-mondta Nicole.
-Oké, szia!-mondtam, majd kinyomtam a telót, s mint akinek a hátát verik, kikeltem a pihe-puha ágyikómból, és elindultam le a konyhába, hogy megigyam a szokásos kakómat.
-Jó reggelt!-köszönt anya.
-Neked jobbat!-mondtam.
-Jó fáradt vagy, tegnap meddig lógtál msn-en?-kérdezett rá.
-Őőő… éjfélig!-mondtam, miután ásítottam.
-Nem gond, majd alszol az úton!-mondta anya.
-Az biztos! De én nem akarok elmenni!-fakadtam ki.
-Figyelj Wiki, te döntöttél affelől, hogy beválalod ezt a dolgot! Biztos, hogy jó lesz, híresek vesznek, majd körül!-mondta anya.
-Anya, egy nem a pénzük kell, kettő utálom őket! Hogy lehettem én, olyan hü.lye, hogy igent mondtam! Ahhh, nem akarok elmenni!-nyüszörögtem.
-Pedig menned kell!-mondta anya.
-Kössz! Na, mentem öltözni!-mondtam, és felmentem a szobámba.
Magamra kaptam egy ¾-es farmert, felvettem egy topot (póló), s egy lábujjközes papucsot. A bőröndbe, már tegnap bepakoltam, így azt megfogva jöttem le az emeletről. Elbúcsúztam anyától, majd kiindultam a buszra. Nem kellett sokat várnom rá, hamar ideért.
-Hello!-köszönt Nicole.
-Hello!-köszöntem vissza, és leültem mellé.
-Várod?-kérdezte meg Nicole.
-Lecsaphatlak?-kérdeztem meg tőle mosolyogva.
-Inkább ne!-védekezett Nicole.
-Oké!-mondtam.
A busz hamar kiért a vasútra, majd ott felszálltunk az IC-re. A vonat egy 10 perc múlva indult is. A hangosba, mint minden utazás alkalmával elmondta a csajszi, hogy hol állunk majd meg. Nem nagyon tudott lekötni minket, mindkettőnk előkapta az i-Podját és azt hallgattuk, miközben aludtunk. 3 óra múlva, immár a Keleti pu-on szálltunk le. Kikeveredtünk valahogyan onnan, s keresztülmentünk Budapesten, s azt vettem észre, hogy itt ülünk a ferihegyi repülőtér várójában.
-A D kapunál a berlini járatra megkezdődik a beszállás!-mondta a hangosbemondó.
-Megyünk!-kezdett el ugrálni Nicole.
-Jézusom, te én téged nem ismerlek!-nevettem.
-Na, csak örülök!-mondta Nicole.
-Látom!-mondtam, majd elindultam a kapuhoz.
Felszálltunk a gépre, mely hamarosan elindult Berlin irányába.
Odaát /Supernational/ xD
Simone Trümper frissen kelt ki ágyából, s örömmel ment le kávét főzni, illetve fiainak egy kis reggelit összedobni. Tegnap este ért haza két ikerfia az USA-ból. Miután megcsinálta elvégezte a dolgait, s felöltözve, mint a többi loitschei asszony kivette az újságot a postaládából. Miután áttanulmányozta, hogy mit is írnak az újságok, bement a konyhába, s mint egy konyhatündér nekiállt főzni. A fiai szeretik a mama főztjét, a finom házi kosztot. Egyből többet csinált, mint 4 adag, hiszen ma estefelé érkezik Tereza barátnőjének a keresztlánya és annak barátnője. Eddig csak Wikkyt látta, de bízik benne Nicole is olyan kisugárázású lesz mint a barátnője. Nem szereti Ő azokat a felcsapó divatku.rvákat, elég neki őket a munkahelyén hallgatnia, hogy Hello Kitty meg Playboy. (bocsi a Hello Kitty ill. Playboy fanoktól by szerk.)
Közel délhez egy raszta hajú nagyfiú jön le a konyhába. A csoszogásáról kitűnik, hogy Tom az illető. Ő a nagyobbik, Ő a báty, még akkor is, ha ikrek Billel. Csak 10 perc van köztük, de akkor is.
-Jó reggelt anya!-köszönt anyjának Tom.
-Neked is! Mielőtt elkezdenéd, reggeli bent van a mikróban, mert kellett a hely, de a tükörtojásnak csak a felét edd meg, mert Bill még alszik.
-Oké!-mondta a rasztaboy, s nekilátott a reggeli elpusztításának.
-Már anya, megbocsáss, de minek van elő két nagy lábos, abban csak nagyon ritkán főzöl!-érdeklődött az idősebb Kaulitz.
-Vendégek jönnek hozzánk!-mondta Simone.
-Pff… na akkor punnyadás!-jegyezte meg Tom.
-Nem Peterék jönnek, hanem két fiatal lány!-mondta Simone.
-Hinnye!-kapta fel Tom a fejét.
-Ne hinnyézz, hanem keltsd fel Billt, mert fel kell utaznotok értük Berlinbe.-mondta Simone.
-Jól van, de egyet árulj el anya, szépek, helyesek, csinosak, dö.gösek, hamar meg lehet őket tenni?-kérdezte meg Tom.
-Tom, majd meglátod! Na menj, keltsd fel Billt.-üldözte ki Simone a konyhából Tomot.
Méghogy az öccsét felébreszteni, tisztán. Áhh nem, Tom Kaulitz-Trümper tudja, hogyan kell felébresztenie az ikrét. A hátsó ajtón kiment a kerti slagért, melyet óvatosan becsempészett, s megnyitotta, mikor beért Bill szobájába.
Bill Kaulitz-Trümper még aludt, mikor a „drága” ikre rányitotta a slagot, a benne lévő hideg vizzel.
-Any.ááád Tom, de gec.zi vagy máááá’!-ébredt meg Bill.
-Jóreggelt!-énekelte a rasztás, majd visszavonulót fújva hátrálni kezdett.
-Ne menekülj, mert úgyis megbánod!-morogta Bill, s közben közeledett Tom felé.
-Bill, én csak fel akartalak kelteni, azért folyamodtam ehhez a lépéshez, mert nem tudtalak máshogyan felkelteni!-védekezett a rasztás.
-Aha, jó kifogás sose rossz!-jegyezte meg Bill.
-Gyere le, anya mondani akar valamit! Ma jönnek valakik!-váltott a rasztás témát.
-Hogy mi?-kérdezte meg Bill.
-Gyere le, anya mindent elmondd!-mondta a rasztás, és kimenekült az udvarra, letenni a slagot.
-Szia anya, mit is akarsz mondani? Tom az előbb említette *hááámmm*(ásítás), hogy jönnek ma valakik!-jött le Bill a konyhába.
-Neked is jóreggelt, inkább jó delet! Igen, jön ma Tereza barátnőmnek a keresztlánya Wikky és vele együtt a barátnője Nicole.-mondta Simone.
-Na végre! Nem ezekkel az idiótákkal leszek összezárva egy darabig!-célzott Bill a bandára.
-Ne beszélj így! Nem ezt tanítottam!-jött Simone a szentbeszéddel.
-Jól van anya! És tényleg, hogyan jönnek majd ide?-kérdezte meg Bill.
-Kimentek értük Berlinbe!-mondta egyszerűen Simone.
-De anya, ha meglátnak a rajongók velük, őket széttépik! Ezt akarod?-nyitotta fel anyja szemét Bill.
-Nem tudok mást tenni Bill, 16:30-tól divatbemutató lesz, ott kell lennem!-mondta Simone.
-Na, jó! Előre látom, mi lesz!-gondolkodott el Bill.
|