8.rész
Wikky 2008.08.16. 19:10
Ezen az éjjelen Nicole csak forgolódott az ágyában, valahogyan nem jött álom a szemére. Szomjas is volt, szóval lement inni egy kis vizet, mit talált a hűtőben. Azután visszament aludni, de nem sikerült neki. Helyette az eszébe jutott egy nagy ötlet, ki tud Ő cse.szni Billel. Nála volt, a mostani IM magazin, melyben volt egy rózsaszín szemceruza. Ez a rózsaszín szemceruza, pont elég a terve megvalósításában. Egy fél óra alatt sikerült kiszedni a bélből a hegyet, majd óvatosan kiment a folyosóra, egyenesen át Bill szobájába. Halkan, nesztelenül lépkedett, míg el nem jutott a fürdőszobájáig a srácnak. Bízott benne, hogy a sminkescucca bent van a fürdőbe a fiúnak. Az egyik szekrénybe meg is találta, majd elővette a szemcerkát onnan, és nagynehezen, de sikerült kihúznia belőle a fekete bélt, és belecsúsztatnia a rózsaszínt. Miután elkészült a dolgával, óvatosan lépkedett visszafelé. Már majdnem visszaért a szobájához, mikor meghallotta Tomot.
-Ki van ott?-kérdezte meg a rasztás.
-Nicole vagyok, te idi.óta!-mondta Nicole.
-Nem tudsz aludni?-kérdezte meg a rasztás kissé gúnyos hangnemben.
-Hát mivel fent vagyok!-felelt rá Nicole ugyanúgy.
-Hát akkor nem tudsz! De mondd, mit kerestél Bill szobájában?-kérdezte meg a rasztás.
-Ahhoz neked, mi közöd?-kérdezte meg Nicole utálatosan.
-Van sok, mivel Bill a testvérem, és ha valami olyant csináltál vele, akkor örök életre megemlegeted, ahogyan visszaadom neked!-mondta a rasztás, miközben megragadta a lány kezeit.
-Engedj el, vagy sikítok!-mondta Nicole remegve.
-Elengedlek, ha elmondod, hogy miért voltál bent Billnél!-fogta még mindig a rasztás Nicole kezeit.
-Na, jó! Szóval, a fekete szemcerkájának a belét, kicseréltem rózsaszínre! Ennyi elég volt? Elengedsz végre?-kérdezte meg Nicole.
-Elég, és csak úgy megjegyzésképp, ügyes vagy! Látom már Bill fejét, amilyen mérges lesz!-nevetett halkan a rasztás, miközben elengedte a lány kezeit.
-Tudom én azt, de most megyek, mert kezdek álmos lenni! Szóval jó éjt!-ment be Nicole a szobájába.
-Jó, jó éjt!-mondta Tom, majd ő is bement a szobájába.
Ezután a ház összes lakója, már nyugovóra tért.
Reggel…
-Tooom, az anyád istenit!-káromkodta el magát Bill, valahol fent az emeleten.
-Mi van már?-szólt fel a konyhából a rasztás, miközben a milánói szószba kotnyeleskedett, miközben Simone teregetett.
Nagy trappolás, és Bill Kaulitz szikrázó szemekkel ér le.
-Mi van öcsi?-kérdezi Tom elfojtott nevetéssel.
-Ki a fr.anz cserélte ki a fekete szemceruzám hegyét rózsaszínre?-kérdezte mérgesen Bill.
-Pff… kinézed belőlem, hogy én voltam?-nézett a rasztás az ártatlan szemeivel.
-Ki, nem tudom turnén ki csórellta el, a szemhéjtusomat, hogy fessen vele!-mondta Bill mérgesen.
-Bocs már, de az Georg volt, egy csajnak akart tetoválást adni a dekoltázsára!-oktatta ki a rasztás Billt.
-Akkor ki volt?-nyavalygott Bill.
-Rajtam kívül még van két csaj, annyira kussolnak, biztos ők voltak, meg sem nyikkannak.-mondta a rasztás.
-Még szép, hogy csend van, mert alszanak, te sügér!-mondta Bill, márha alszunk xD
-De nem én voltam Bill, komolyan!-mondta Tom, bár tudott a dologról.
-Akkor ki?-kérdezte meg Bill, de meg sem várta Tom válaszát, hanem vissza felment, és előszedte a táskájából a szemcerka hegyezőjét, és nekiállt faragni.
-Ezt nem mondod komolyan?-nevettem ezerrel.
-Dede! Este, mikor már aludt, átmentem hozzá, és bementem a fürdőjébe, és kihúztam a ceruza hegyét, és bele tettem azt a rózsaszínt, ami az IM-be volt! Olyan lesz, mint egy barbie baba! Ja, és Tomnál, meg majdnem lebuktam, de aztán nem köpött be, csak nevetett, és mondta, hogy ügyesen teszem!-nevetett Nicole is.
-Mivel valamilyen szinten olyan is, csak fiúba!-nevettem.
-Jah!-mondta Nicole, és tovább nevettünk.
Kopogás…
-Igen?-szóltam ki, hiszen az én szobámban voltunk.
-Bill vagyok, bejöhetek?-kérdezte a folyosóról Bill.
-Tőlem!-mondtam, majd kinyitottam az ajtót.
-Jajjajj!-jegyezte meg Nicole.
-Mit akarsz?-kérdeztem tőle, miközben hagytam, hogy bejöjjön.
-Milyen szép rend van körülötted!-nézett végig a szobában.
-Tudom, na, de lökjed, miért jöttél?-kérdeztem meg, mire visszaváltott a mérges stílusába.
-Minek kellett kicserélned a szemcerkám hegyét, hah?-lökött neki a falnak, és hogy menekülni se tudjak, odaszorította a kezemet a falhoz, és a lábamat is kiszorította, nehogy tö.kön tudjam rúgni.
-Nem én voltam kisszívem, rossz helyen kopogtatsz!-mosolyogtam bele abba az aranyos pofijába, és a szemébe, mely izzott a dühtől.
-Nem hiszek neked!-mondta határozottan.
-Pedig hinned kell!-mondtam.
Nem szólt semmit, csak annyit éreztem, hogy közeleg és közeleg, szinte a fülembe fújja a levegőt, majd egy hirtelen mozdulattal megcsókolt.
-Engedj el!-szakadtam el tőle mérgesen, és emeltem volna tenyerem.
-Köszi!-mondta Bill, majd kiment a szobából.
-Ezt meg mi lelte?-nézett utána Nicole.
-Passz, de egy biztos nagyon jól csókol!-mondtam, majd a szám elé kaptam a kezem.
-Csak nem?-kérdezte meg Nicole.
-Eszem ágában sincs, hogy tetszik, csak egy vélemény!-mondtam.
-Értem én!-mosolygott Nicole.
Bill Kaulitznak az előbbi manőver egy jó szokása volt, hogy, ha nem hisz az illetőnek márha lány, akkor megcsókolja. Ha a lány elhúzódik tőle, és mérgesen tekint rá, úgy veszi, hogy igazat mondott. Ha hagyja, hogy megcsókolja, egymás nyelvei hosszú csókcsatát vágjanak, akkor hazudik neki az illető. Egy különös szokása ez neki, mióta a banda befutott.
-Mégis te voltál!-ment oda Tomhoz.
-Dehogy voltam!-mondta Tom.
-Ne hazudj! Az előbb megbizonyosodtam róla, hogy nem Wikky volt!-mondta Bill.
-Mivel nem is volt benne!-csúszott ki Tom száján.
-Hogy mi? Tom, te tudsz valamit!-mondta Bill.
-Igen, valamit, amihez semmi közöd!-mondta a rasztás, és felment a szobájába.
-Scheisse!-káromkodta el magát Bill, majd vissza felfutott a szobámba. (fra.nzba=Scheisse)
-Akkor te voltál!-rontott be az ajtómon, és megállt Nicole előtt.
-Az ajtó még marad!-jegyeztem meg.
-Nem hozzád szóltam!-fordult felém Bill.
-Jólvanmáá’!-mondtam, kissé idegesen.
-Hanem tehozzád! Mondd, mégis hogy képzelted, hogy bejössz a szobámba, és kicseréled a ceruzabeleket? Hah?-kiabálta le Bill Nicole fejét.
-Ne, kiabálj velem! Csak egy tréfa volt, de látom már téged megviccelni, sem lehet!-mondta Nicole szomorúan.
-Ez nem tréfa! Mi van ha, valami interjú előtt veszem észre, ahol nincsen sminkes?-kiabált Bill.
-Akkor kezdés előtt lemosod!-szóltam be neki.
-Hahaha, ma.rha vicces! Gyönyörűen nézek akkor ki!-mondta Bill.
-Nyugi, legalább látják a szemedet normálisan!-mondta Nicole.
-Hahaha! Aki akarja, most is látja!-mondta Bill, majd kiviharzott, és bement a szobájába.
Amíg ezek történtek, észre sem vettük, hogy Simone elment.
-Éhes vagyok!-mondtam.
-Én is! Menjünk, együnk valamit!-mondta Nicole, majd lementünk enni.
-Azt hiszem elment az étvágyam!-jegyeztem meg, mikor megláttam Tomot a konyhában.
-Ne már, ne haggy itt egyedül!-súgta nekem Nicole.
-Jól van!-adtam meg magam.
-Sziasztok!-köszönt Tom, no lám, köszönni is tud? xD
-Hello!-köszöntünk vissza.
-Nicole!-szólt Tom Nicolehoz.
-Igen?-kapta fel a fejét a lány.
-Ügyes voltál, ne is törődj vele, ilyent mindig a mellére szív, egy fél nap és lenyugszik, szóval csak most ilyen hü.lye!-mondta Tom.
-Bízom benne, hogy nem lesz ilyen!-mondta Nicole, miközben nekiálltam a hűtőben kaját kivenni.
-Mit keresel?-szólt hozzám Tom, eléggé normális volt.
-Valami ehetőt!-mondtam.
-Itt van kint, még hűl a spagetti szósza meg hozzá a tészta, egyetek azt, nagyon finom!-ajánlotta a rasztás.
-Nem is rossz ötlet! Wikky, mit szólsz hozzá?-kérdezte meg Nicole.
-Ehetünk, mert imádom a spagettit.-mondtam.
-Na, akkor jó étvágyat, én felmentem!-mondta Tom, és felment.
-Milyen normális volt, mi lelte?-kérdeztem Nicoletól két falat között.
-Ma éjjel is az volt, szerintem kellett az a tö.könrúgás neki!-mosolygott Nicole.
-Minden pasinak kell egyszer az életben!-mosolyogtam.
-Hát igen, attól észhez tér!-mondta Nicole.
-Vagy mégjobban meghü.lyül!-mondtam nevetve.
-Jaja, kétesélyes a dolog!-mosolygott Nicole is.
-Elvittem a kutyát sétálni!-jött le Bill, majd el is tűnt Scotty pórázával együtt.
A kutya nem húzta a gazdáját, ütemesen haladtak, hol pedig Bill futtatta a kutyát. Egy szép labrador dobermann keverék volt a kutya. Imádja a gazdáit, Billt és Tomot, hiszen ők hozták még jó pár évvel ezelőtt egy menhelyről. Miközben sétált vele Bill, egy ismerős lánnyal futott össze.
|