Másnap reggel álmosan ébredtem arra, hogy Tom káromkodik az ajtó előtt. -Ki a fa.szon tette ide ezt a rohadt papucsot- káromkodott Tom és közben az ajtóval ba.szakodott -Még te voltál tegnap- hallottam Katrin hangját majd a fejemet fogva visszadőltem az ágyba -Jó reggelt!!!!- nyitott be mosolygósan az ajtón egy tálcával a kezében Tom és az előbbi rossz kedv már nem is látszódott rajta -Neked is- mondtam majd a mellkasomig húztam egy takarót és felültem az ágyban -Hoztam neked reggelit- mondta majd lette az ágyra a kajával teli tálcát -Édes vagy- mondtam majd adtam neki egy puszit -Mióta vagy fent?- kérdezte Tom és leült elém -Nem rég, de mi volt az előbb az a papucsos akciód?- kérdeztem -Áhh csak majdnem felbuktam benne ,de semmi különös- mondta és legyintett egyet majd beleivott a teába ami a tálcán volt -Te csinátad a reggelit?- néztem a rántottára ami be kell vallani nagyon jól nézett ki -Én- vigyorgott büszkén -Biztosan nagyon finom lehet- mondtam majd beleettem és csodák csodájára nem lettem rosszul tőle, sőt nagyon is finom volt -Na?- nézet rám -Ez isteni -mondtam majd elkezdten villázni xD a számba -Hát igen azért tudok valamit- mondta büszkén -Ohh te egoista állat- löktem oldalba -Hogy mit mondtál- esett nekem ami persze azt jelentette, hogy megcsókolt és rámfeküdt kop-kop -Zavarhatok?- kérdezte Katrin az ajtó bögül -Persze. Gyere- mondtam majd Tom lemászott rólam -Csak azt akartam mondtani ,hogy itt az a fiú -mondta Katrin mire én érdekesen néztem rá -Milyen fiú?- kérdezte Tom majd rámnézett -Margaret fia- mondta Katrin -Komolyan?! Ez nagyszerű- örültem meg -Ja nagyon- mondta unottan Katrin -Mért mi a baj vele?- kérdeztem -Semmi- forgatta meg a szemeit Katrin majd kiment a szobából -Álljj! Mi van Margaret fiával?- értetlenkedett Tom -Ez egy hosszú történet a lényeg, hogy Katrinnek van egy lovag jelöltem- mondtam ábrándozva -Te Katrinnek akarsz pasit szerezni?- kérdezte Tom -Nem egészen csak azt akarom, hogy felejtse el Justint és keressen valaki mást. Ez a fiú tökéletes lesz ahhoz, hogy elfelejtse Justint- magyaráztam Tomnak -Jó, de mi van ha Katrinnek nem teszik?- kérdezte Tom -Hát akkor más után nézünk, de muszáj valamit kitalálnunk, hogy Justin eltűnjön a képből -mondtam -Ebben teljesen igazad van- helyeselte Tom -Na végre valami amiben egyet értünk- mondtam majd folytattam a reggeli elfogyasztását -Lemész addig? -kérdeztem Tomtól -Így?- mutatott magára mivel csak egy boxer volt rajta -Na és én?- mondtam mivel én meg teljesen meztelen voltam -Na jó felveszek valamit -mondta Tom majd magára vett valami ruhát és lement a fiatal srcához Én meg próbáltam felkelni és kimentem a wc-re mivel elég sza.rul voltam és hánytam majd megzuhanyoztam, felöltöztem, sminkeltem és én is lementem a srcához. Tom már javában beszélgetett a fiúval mikor leértem én is. -Szijja- köszöntem neki mire ő megfordult én meg azt hittem dobok egy hátast Eszméletlenül jól nézett ki. Szőkésbarna félhosszú haj, barna szem, kreol bőr és iszonyú aranyos arc. A stílusa hasonló lehetett mint a Tomé ,de inkább nem mondható olyannak. -Jó napot- mosolygott rám majd felém nyújtotta a kezét- Zac vagyok- mutatkozott be -Christi és nyugodtan tegezz - mondtam -Oké- mosolygott -Hát ő lenne az én fiam- mondta Margaret -Igazán helyes fiú- mosolyogtam rá -Igen ,de Christinek barátja van- karolt át Tom -Tom ezt most hagyd abba- mondtam neki összeszorított fogakkal és közben mosolyogtam -Ha nem lenne baj akkor itt maradhatna pát napot még nem talál magának valami jó állást és albérletet?- kérdezte Margaret -Persze, nyugodtan- mondtam -Köszönöm szépen- mondta Margaret majd Zac megfogta a bőröndjeit -Szívesen. Az emeleten lesz a szobája a Katriné mellett -mondtam -Rendben- mondta Margaret majd felmentek a szobába Csengő. Alfonz persze kinyitotta az ajtót mi meg addig Tommal leültünk a kanapéra. -Szijjasztok- toppat be Redzsi és Bill kézemfogva, vigyorogva utánuk meg Betti, Gustav, Georg és Juli Mi persze rögtön rájuk néztünk és láttuk, hogy megoldódott a gond és minden rendben van náluk. -Sziasztok -köszönt nekik meglepődve Tom majd felállt ahogy én is én adtam neki 2-2 puszit -Mi van veletek?- kérdezte Tom -Kibékültünk- mosolygott Redzsi -Oh ilyen gyorsan?- nézett nagyot Tom -Köszönhető Christinek- mondta mosolyogva Bill -Hogy nekem?- néztem nagyot -A te ötleted volt a vacsora meg a többi- mondta Redzsi -Igen ,de mégis csak te vitted véghez az egészet- mondtam -Igen ,de te adtad az ötletet- mondta Redzsi -Jajj hagyjátok már abba lényeg, hogy kibékültünk- mondta Bill vigyorogva -Pedig már azt hittük egy putriban kell töltenetek a karácsonyt- mondta Tom mire Bill és Redzsi arcáról lefagyott a mosoly és csak néztek ránk -Hogy hol?- kérdezte Bill -Áhh semmi csak magában beszél- mondtam egy eröltett mosolyal az arcomon -De én nektek beszélek beszélek. Igazából elkartunk küldeni benneteket karácsonyra egy lepukkant szállodába, hogy összemelegedjetek- mondta Tom -Ohh ti szemetek- mondta Redzsi majd elkezdtek minket kergetni mi meg futottunk össze-vissza mint a nem normálisak. -De mi csak jót akartunk neketek -mondta Betti lihegve -Persze- mondta Bill majd elkapott engem és elkezdet csikizni -Bill- hehe-ne- röhögtem és ő közben csikizett -Tom vagy valaki, mentsetek meg -kiabáltam, de Tomot sehol sem találtam, mindenki a nappaliba volt Bill óvatlan pillanatban a hátára fordított mire ő feljajdult. -Áhh mi a fene!! Valamire ráfeküdtem- mondta majd kihúzta a háta alól a bilincset -Hát ... ömm- dadogtam -Nekünk is ilyen volt az éjjel -mosolygott Bill -Hát igen mi is hasznát vettük- mondtam majd felálltam Billről -Christi!!!!!- hallottam Katrin hangját -Bocsi, mennem kell- mondtam maj leszálltam Billről és kimentem a szobából ahol Katrin állt -Mi a baj?- kérdeztem tőle -Ez a srác tényleg ide fog költözni?- kérdezte -Igen, mért talán baj?- kérdeztem -Igen mert nem bírom a fejét- mondta -De mért nem?- kérdeztem -Mert... mert... olyan nyomulós feje van és nekem az olyanok nem jönnek be- mondta -Hát akkor majd megszokod ugyanis pár hétig biztosan itt lesz- mosolyogtam idegesítően -Ohh ez csodás- mondta Katrin unottan majd bement a szobájába -Hallom Katrin nem nagyon bír- szólalt meg mögüllem Zac mire én feléfordultam és válaszoltam. -Ugyan csak megjátsza- mondtam -Én valahogy nem így láttam, de mindegy attól függetlenül jó csaj- mondta Zac -Komolyan bejön?- kérdeztem -Aha -mondta majd bement a szobájába -Ez csodás- mondtam vidáman -Micsoda?- kérdezte mögüllem Bill mere én majdnem szívrohamot kaptam -Basszus Bill megakarsz ölni?- kérdeztem tőle a hasamat fogva -Bocsi- nevetett -Ez nem vicces- vágtam durcis pofát -Jól van ne hari- ölelt meg -Na mi van itt?- jött fel a lépcsőn Tom -Bill a szívbajt hozta rám és majdnem megszültem- mondtam és elengedem Billt -Nem csodálom, hogy szívbajt kaptál. Ettől a fejtől én is besza.rnék - vigyorgott Tom -Kö.csög vagy- mondta Bill -Nee hiddj Tomnak. Jól nézel ki, jobb ha tőlem tudod- mondtam Billnek aki édesen rám mosolygott -Höh és én?-kérdezte Tom -Háááát.... nem is tudom. Még gondolkodom rajta, hogy te milyen vagy- mondtam majd lementem a lépcsőn Bill meg rávicsorgott Tomra aki utánam jött -Éhes vagyok- nyöszörgtem -De hisz már reggeliztél- mondta Tom -Nem tehetek róla, hogy a pici egyfolytában enni akar. Olyan mint az apja- mondtam és leültem a sztalhoz -Igen biztosan olyan helyes, okos, inteligens, kedves és tökéletes ember lesz mint én- mondta Tom büszkén mire mindenki elkezdet röhögni -És azt se felejtsd ki, hogy egy "kicsit" egoista- mondtam -Hát igen- mondta Redzsi is -De amúgy helyes vagy, okos, szép, csinos, kedves és minden- mondta neki mosolyogva -Ohh hát tudom- mondta Tom -Szerintem nem kéne ennyire fényezni. Ezért oloyan egoista- mondta Bill -Lehet. Akkor húzz innen te paradicsom fejű béka xD- löktem arréb Tomot mire ő csak lesett rám -Paradicsom fejú béka??- röhögtött mindenki -Tényleg paradicsom fejem van? xD- kérdezte Tom -Nem- röhögtem- csak vicceltem ne vedd már komolyan- mondtam majd megöleltem és adtam egy puszit az arcára -Igazából tényleg hasonlítasz egy békára- mondta Bill teljes komolysággal -Te meg sündisznóra xD- vágott vissza Tom mire elkezdtünk rajtuk röhögni -Én süni - pánikolt be Bill -Jajj hagyátok már abba -szólt közbe Juli mielőtt még veszekedés lett volna belölle -De akkor se vagyok süni- duzzogott Bill -Én meg béka- utánozta testvérét Tom -Jól van nem vagytok azok ,de most már adjatok valami kaját mert éhen halok- mondtam majd Tom bement a konyhába és hozott nekem kaját -Akkor mi vagyok?- kérdezte Tom miután visszahött hozzám,én elgondolkodtam azon, hogy mit is mondjak -Te egy.... fócsődör az ágyban- mondtam neki csábosan mire mindenki elkezdett úúúú-zni -Komolyan?- vigyorgott -Aha- mondtam mire ő adott egy csókot -Főcsődör az ágyban- röhögött Betti -Hát az. Főleg a tegnap este után mikor leszaggatta rólam a...- mondtam -Nem vagyunk kiváncsiak a részletekre- vágott közbe Redzsi -Majd megbeszéljük négyszem közt- mondta vigyorogva Georg -Georg!!!- szólt rá Juli -Jól van csak vicceltem- mondta Georg majd adott egy puszit Julinak -Ma mit csinálunk?- kérdezte Bill a témától elkanyarodva -Nem mentek próbára? -kérdeztem -Nem tudom mert karácsony és szilveszter között lesz egy koncert ahol az új számokat adjuk elő- mondta Bill -Jujj tényleg 1 hét múlva karácsony- esett le Tomnak -Jaja én még semmit nem vettem senkinek- mondta Betti -Én sem- kaptam a számhoz -Még nekem se? -kérdezte Tom -Még neked sem- mondtam -Majd holnap elmegyünk mi csajok?- kérdezte Juli -Oké ja és Bill mikor csinálod meg a picinek a szobát?- kérdeztem Billtől -Mondjuk szilveszter után?- kérdezte -Oké- eggyeztem bele -Hát ti mi jót csináltok?- jött le a lépcsőn Katrin -Csak beszélgetünk- mondtam -Izgalmas- mondta majd leült az asztahoz, de ahogy leült megszólalt a csengő. Persze Alfonz nyitott ajtót és bejött hozzánk egy nagy csokor rózsával. Pont olyan volt mint a tegnapi csokor. -Már megint?- kérdezte Tom Én felálltam és elvettem Alfonztól a csokrot -Köszönöm- mondtam majd visszaültem az asztalhoz -Már megint ki küldte?- kérdezte katrin -Nem tudom nincs benne kártya ahogy a tegnapi sem volt- mondtam és közben nézegettem a virágot és ráakadtam egy kis kártyára. -"Milyen gonosz játék ez velem Hogy ilyen érzéseket keltesz bennem Milyen kegyetlen is ez, Hogy csak ábrándozom rólad Milyen gonosz dolog azt mondani Hogy még sosem éreztem így Milyen bűnös dolog Hogy muszáj ábrándoznom rólad..."- olvastam egy a papírt -Húha valaki nagyon rád van állva- mondta Katrin mosolyogva -Csak tudjam meg ki, szétveretem a fejét -mnodta idegesen Tom -Ugyan már csak virágokat küldözget semmi több- mondtam -Éppen elég. Ki tudja ki ez lehet valami bérgyilkos- mondta Tom mire mindenki elkezdett röhögni -Biztosan valami rajongóm- mondtam -Elég nagy rajongó még a címedet is tudja- mondta Tom -Nem. Ezt az ügynökséghez küldte és onnan küldték ide- javítottam ki -Jó akkor úgy volt, de akkor is nem tudja, hogy van pasid és egy gyereked?- nézett rám -Biztos tudja, de kit érdekel.- mondtam -Jól van te tudod- mondta Tom majd felállt az asztaltól -Na mi megyünk- állt fel Bill is -Oké, jó ,hogy itt voltatok....- köszöntünk el -Holnap akkor mikor megyünk?- kérdezte Juli -Mi próbán leszünk- mondta Bill -Akkor délelőtt- mondtam -Jó oké akkor 9 kor tali a plázánál- mondtam -Oké. Szijjasztok- mondta Betti majd minenkinek adtam 2-2 puszit és elmentek -Most mért vagy ilyen?- ültem le mellé a kanapéra -Milyen?- nézett rám -Hát ilyen duzzogós- mondtam -Nem vagyok duzzogós- mondta -Most is azt csinálod- bújtam hozzá közelebb -Jól van, de féltelek- mondta -De mitől?- kérdeztem -Attól a csávótól. Mi van ha elkap az utcán és elrabol?- mondta -Ugyan, dehogy ott van velem Tobias, ne aggódj már -simogattam meg az arcát majd adtam neki egy puszit -Jól van- csókolt meg -Szeretlek- mondtam -Én is- mondta Tom Telócsörgés. -Fel kell vennem- mondta Tom majd felkelt róllam és felvette a telóját -Szijja.- szólt bele -......-vki -Minek?- kérdezte és felállt a kanapéról -......-vki -De mért csak nekem?- értetlenkedett Tom -......-vki -Oké fél óra és ott vagyok- mondta Tom majd letette a telóját és visszajött hozzám -Sajnálom cica, de el kell mennem- mondta Tom majd felszaladt a szobába én meg csak ültem mint egy kuka magamba -Hát ez meg?- jött a bejárati ajtón Katrin -Nem tudom valakivel beszélt az előbb telefonom utánna meg elrohant- mondtam -Érdekes, de lehet, hogy csak David hívta- mondta katrin -Lehet- mondtam -Farkas éhes vagyok kaphatok valamit enni?- jött le a lépcsőn Zac -Persze azt eszel amit csak akarsz. Nézz be a hűtőbe és válassz. Katrin lécci segíts neki- mondtam mosolyogva Katrinnek mire neki csak egy szúrós pillantás volt a válasza, de végül elment vele a konyhába én meg a kanapéről figyeltem őket. Teljesen összeillenek és Katrinnek akkor sem hiszem el azt, hogy nem tetszik neki Zac, nagyon is tetszik neki csak nem akarja bevallani. -Megyek majd jövök, igérem sietek- jött oda hozzám Tom -De hová mész?- kérdeztem -Daviddel találkozom- mondta -Jó oké- mondtam -Vigyázz magadra. Szijja- mondta Tom majd adott egy csókot -Szijja- köszöntem el tőle majd elment én meg csak feküdtem a kanapén közben Zac és Katrin a konyhában szócsatát vívtak, de ez engem egyáltalán nem érdekelt és csak feküdtem tovább. -Mindjárt kész az ebéd- hallottam Margaret hangját a konyhában ahol Katrin és Zac kajáltak vagy veszekedtek ezt nem lehet tudni. A szememet akartam lehunyi amikor Klarissza dudolgatására lettem figyelmes. -Nem lehetne egy kicsit csendben maradni?- kérdeztem tőle -Bocsánat nem tudtam, hogy már a dudolgatás is tilos- mondta cinikusan -Hát az- mondtam mire ő csak bosszankodó fejet vágott és elment -Nem jössz el velem ma valahova?- jött ki a konyhából Zac és Katrin -Nem- mondta Katrin -De mért nem?- kérdezte Zac -Te ezt ugysem értenéd- mondta Katrin majd felment a szobájába -Nem értem mi baja van velem- ült le mellém Zac a kanapéra -Én sem értem, de várj türelmesen- mondtam neki -Jó majd megpróbálom, de, hogy értette azt, hogy én azt ugysem értem?- kérdezte Zac -Tudod mikor kiderült ,hogy Tom, gondolom tudod ki Tom?- kérdeztem -Persze tudom- bólogatott -Szóval mikor kiderült, hogy örökbe fogadtuk akkor az összes fan ellene lett és azóta nem nagyon mert utcára lépni- magyaráztam neki -Jah értem. Hát ez nem a legjobb- mondta szomin -Hát nem, de aggódj majd kitalálunk valamit- próbáltam nyugtatni -Köszi- mosolygott majd felállt és felment az emeletre én meg ültem tovább a kanapén és néztem a Tv-t.