Szilveszter éjszakája 2/1. -Hol a francba van a ciklámen felsőm?- kérdeztem Tomtól miközben a ruhás szekrényemben kutattam a ciklámen bő, hosszú ujjú felsőm után -Honnan tudjam te tetted el- kiabált ki a fürdőből miközben a gatyáját húzta fel majd kijött a szobába -Kösz- mondtam unottan és egy szál törölközőbe feltúrtam az egész szekrényemet -Vegyél fel mást- mondta -De én azt akarom felvenni és kész!- mondtam idegesen -Jól van nyugi -mondta majd kinyitotta a szekrényét -A fa.szom ki van má mindennel- motyogtam Tom meg csak csendben nézett -Áááá végre!!!!- kiáltottam fel mikor a kezembe akadt a felső amiért feltúrtam az egész szekrényt -Na végre- fogta a fejét Tom majd lefeküdt az ágyra -Megyek felöltözök- mondtam majd magamra zártam a fürdő ajtót és felöltöztem Felvettem egy fekete minifarmerszoknyát, fekete mintás harisnyát, ciklámen könyékigérő felsőt, aminek a háta kivan vágva és a nyakánál kell megkötni /rem. érthető/és elég bő így csak éppen, hogy észrevehető,hogy terhes vagyok. Kiegyenesítettem a hajam, és a tetejét feltupíroztam. Tettem magamra egy kis alapozót, kihúztam a szememet a szemhéjjamra fekete csillogós port tettem aztán kihúztam a szempillámat, tettem az arcomra egy kis pirosítót meg a számra szájfényt és kimentem a szobába, hogy megnézzem milyen cipőt vegyek fel. Tom meg Redzsi az ágyon ülve dumáltak és közben csokival tömték a fejüket. -Melyik cipőmet vegyem fel?- kérdeztem Redzsitől -Valami feketét -mondta és közelebb jött hozzám, hogy megnézze a választékot- Hát nem könnyű vagy 25 pár csizmából kiválasztani- gondolkodott el -Mondjuk legyen ez- mutatott fel egy fekete térdigérő tűsarkú csizmát -A többiek?- kérdeztem miközben a csizmámat húztam fel -Lent várnak...- mondta és felállt az ágyról Tom- rád- tette hozzá -Jó, haladok- mondtam majd magamra vettem egy fekete farmeranyagból készült blézert. -Na végre, hogy leértél- mondta Georg -Jól van csak nem találtam a felsőm- mondtam -Nem igaz ,hogy csak azt lehetett felvenni, mindig mi késünk mindenhonnan - hányta a szememre Tom -Mi bajod van velem?- kérdetem Tomtól -Semmi- mondta durcin majd kiment a kocsihoz és jól bevágta az ajtót -Ennek mi baja?- kérdeztem a többiektől -Nem tudni, de majd lehiggad- mondta Betti -Remélem- mondtam és végre elindultunk Andreasékhoz a házi buliba A házban már nagy volt a fenforgás. Sok ismeretlen ember, pia, kaja meg minden ami egy házibulihoz kell. -Sziasztok végre, hogy megjöttetek- nyitotta ki az ajtót Andreas -Cső. Tudod van aki az egész házat is képes feltúrni azért, hogy meglegyen egy rohadt felső- mondta gúnyosan Tom -Fa.sz ki van veled Tom, mi a fa.sz bajod van velem?- bukott ki belöllem a többiek meg csak néztek -Ugyan ezt kérdezem én is. Napok óta hozzám sem érsz ,meg sem csókolsz... semmi, még csak asse mondtad, hogy szeretsz. Megcsalsz?- kérdezte Tom Hát igen az utóbbi időben tényleg nem érintettem meg és még meg sem csókoltam. Csak a baba szobája érdekelt és az, hogy a többiek jól érezzék magukat.. semmi más. Ja és még Daviddel is találkoztam esténként, de csak beszélgettünk... de tényleg.Megcsalni egyáltalán nem csalom meg. Csak Davidnek is kell valaki aki segíti a rossz és jó időben. -Ezt nem itt kéne megbeszélni- mondtam -Persze ilyenkor meg menekülsz- vágta rá -Menekül a halál. Mond te teljesen megőrültél?- kérdeztem -Mi van veled Christi- ragadta meg a karomat és a falhoz nyomott ,de már úgy, hogy fájt -Tom.. ez fáj- nyögtem ki -Nekem is fáj, hogy ezt teszed velem. Már megint csak Billel vagy elfoglalva Davidről nem is beszélve- mondta -Tom hidd már el nekem, hogy nem csallak meg senkivel sem- mondtam kiabálva Csak mi ketten álltunk az ajtóba mivel a többiek úgy gondolták jobb ha kettesben hagynak minket. -Akkor mért teszed ezt velem?- kérdezte -Sajnálom túl sok minden volt amire oda kellett figyelnem -mondtam -És akkor már én nem is létezem? Én nem számítottam neked?- kérdezte -De... szeretek hidj nekem- mondtam -Akkor mért voltál annyit Daviddel?- kérdezte és elengedett -Beszélgetni akart valakivel ,de a havarjai nem voltak a közelben és ezért engem hívott, Billel meg azért mert tervezzük a kicsinek a szobát... kérlek értsd meg nem csallak meg- mondtam a szemébe Megkönnyebbülés látszott az arcán ,de egy szót sem szólt. Csak hosszasan nézett a szemembe. -Ne haragudj -ölelt magához hirtelen -Te ne haragudj. Sajnálom nem akartalak ennyire elhanyagolni igérem jóvá teszem- mondtam és közben a hátát simogattam -Ha tudnád mennyire szeretlek- suttogta a fülembe -Én is kicsim.. . én is -suttogtam vissza