28. r�sz

THChristina  2008.08.18. 14:14

 Az �t�let teh�t.
25 nap b�rt�nb�ntet�s �s p�nz b�rs�g ami persze nem kis �sszeg.
Bill teljesen mag�ba zuhant a b�rt�nb�ntet�s hallat�n.
- Sajn�lom Bill �n mindent megtettem- mondta Liz a t�rgyal�s ut�n.
- Tudom- mondta lehajtott fejjel az �nekes aki m�g besz�lni sem nagyon volt hajland� a h�r ut�n.
Sz�vesebben ment volna haza, hogy szeretteivel legyen erre j� p�r napot egy koszos kis f�szekben kell t�ltenie tele b�n�z�kkel �s hasonl� s�t�t alakokkal.
- Gyorsan el fog telni az a p�r nap- pr�b�ltam vigasztalni, ami nem sokat seg�tet rajta.
- Aha- b�lintott egyet, majd j�tt egy egyenruh�s f�rfi �s visszavezette a cell�j�ba az elkeseredett Billt.
- Sajn�lom �n t�nyleg megtettem mindent- mondta Liz.
- Ne sajn�lja ink�bb k�sz�nj�nk, hogy ennyivel meg�szta- mondtam.
- Mennem kell, majd m�g besz�l�nk. Viszl�t- k�sz�nt el az �gyv�dn� �s elment.
- Tom most mi lesz?- fordultam Tomhoz aki legal�bb olyan szomor� fejet v�gott mint Bill az el�bb.
- V�runk- mondta halkan, majd elindult a kij�rat fel� �n meg ut�na siettem.
�tk�zben elb�cs�ztunk a banda t�bbi tagj�t�l �s Simoneval �lltunk le besz�lgetni az �p�let hallj�ban.
- Jaj istenem �n ezt sosem gondoltam volna, hogy az �n kisfiam egyszer b�rt�nbe ker�l- tartotta a kez�t a sz�j�hoz.
- Nyugi anya t�l fogja �lni- mondta Tom.
- J�l van, de akkor is. Mi van ha valami s�t�t alak tesz vele valamit- festette Simone az �rd�g�t a falra.
- Ne gondolj ilyenekre. Tele van biztons�gi �r�kkel a folyos� nem lesz semmi baja- nyugtattam Simonet b�r m�g �n sem voltam abban annyira biztos amit mondtam.
- Nagyon f�ltem- �lelt mag�hoz �s m�r majdnem s�rni kezdett.
- Anya nyugi- mondta Tom �s eltolta t�lem.
- J�l van kisfiam. De tudod, hogy f�ltem.
- Tudom ,de most m�r jobb lesz, ha haza m�sz �s lepihensz- mondta Tom, �desanyj�nak.
- J�l van. Vigy�zzatok magatokra- mondta Simone �s mind a kett�nknek adott egy puszit �s elment.
- Anya teljesen kiborult –mondta Tom.
- Nem csod�lom.
- Gyere menj�nk mi is haza. M�r nem tehet�nk semmit –s�hajtott fel Tom �s megfogta a kezemet, majd kiment�nk az �p�letb�l.
Odakint mindenki meg volt �r�lve. Kiab�ltak, sik�toztak, f�nyk�peztek, kamer�ztak �s k�rdezgettek.
- Mi t�rt�nt? Hol van Bill? T�nyleg b�rt�nbe ker�lt? De m�rt? K�rlek v�laszoljatok?- az �js�g�r�k mind ezekkel bomb�ztak.
- Tom! Tom! Egy fot�! Egy aut�gramm! K�rlek! Tom! Bill hol van? Tom had �rintselek meg!- �s ez hallatszott a m�sik oldalr�l.
Tom nem volt olyan �llapotban, hogy b�rmit is tudott volna mondani vagy tenni. Csak h�zott ki a t�megb�l kev�sb� sikeresen mivel a t�meg annyira fel� nyomult, hogy elszakadtam t�le �s sehol sem l�ttam az emberek pedig csak l�kd�stek �s kiab�ltak ahogy �n is Tomnak ,de nem hallott meg.
- Christi! Christi! Itt vagyok gyere- fogta meg a kezemet Zoey �s kih�zott a t�megb�l egyenesen a kocsiig.
- Hol van Tom?- k�rdeztem t�le k�ts�gbeesetten.
- Nem tudom ,de nyugodj meg biztosan mindj�rt itt lesz Saki m�r seg�t neki –magyar�zta Zoey.
Percekig v�rtam ,hogy Tom felbukkanjon m�g v�g�l megl�ttam a b� ruh�s raszt�s sr�cot aki ijedten szaladt fel�m.
- Na v�gre, hogy megvagy- borultam a nyak�ba �s j� szorosan �leltem magamhoz.
- Nincs semmi bajod? J�l vagy? Ne f�j semmid?- k�rdezgetett.
- Nem. J�l vagyok- mondtam.
- Akkor menj�nk haza- mondta �s be�lt�nk a kocsiba, majd hazament�nk.
Zoey eg�sz �ton sz�tlan volt. Pont �gy, mint a t�rgyal�son. Tal�n hib�snak �rezte mag�t. S�t biztosan �gy volt, mert nem b�zott benne. Nem hitt neki. Pedig Bill t�nyleg nem hazudna egy olyan embernek, akit igaz�n kedvel.